Az ember tévedhet. A bíró is ember. A mesés összegeket és a fantáziát állandóan mozgató, modern futballban a bírói tévedés pénzügyi kockázata is mind nagyobb lett: egy hibás ítélet a foci VB-n, a BL-ben, de akár kisebb jelentőségű profi bajnokságokban is, nagyon sokba kerülhet a rossz ítéletet elszenvedő félnek.
Jó fél évtizede, hogy a TV-nézők százmillióinak szeme láttára elkövetett – látható - szarvashibák elkövetése után, a szakma és a pénzemberek kiáltásait a videó-bíráskodás bevezetéséért muszáj volt komolyan venni. A változtatás a gólvonal technikával kezdődött (amely tényleg majdnem tévedhetetlen!), és folyatódott a VAR-ral, vagyis a videó-bíróval (Video-Assisted Referee-vel). Nem könnyen jutottunk el ide, de a bevezetéssel a helyes ítéletek meghozásának esélye igen sokat javult. Tökéletességről, abszolút megbízhatóságról persze most sem beszélhetünk. Az új helyzetben számos, egyéb komplikáció alakult ki, de önmagában azzal a lehetőséggel, hogy a vezető bíró kérheti a videót, nos, azonnal kitágult a jó ítéletek tere. De – ahogy arról egy korábbi írásomban értekeztem („Intézmények és sport” címmel) - a fociban is megszületett egy mérföldkő-jellegű lépés: picivel kisebb lett az egyén (vezető bíró), és sokkal nagyobb az intézmények (bírói stáb) szerepe. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a jól megkonstruált és kipróbált „intézmények bölcsessége” már labdarúgásban is veri az egyéni bölcsességet, jobban bízhatunk az előbbiben, mint az utóbbiban. A bírói stáb videó-stúdiójában a képernyők előtt ülő bírók több szeme tényleg többet lát, és „rászólhat” a vezető bíró fülére, hogy nézze meg az esetet, de a végső döntés jogát nem veszi el … vagy mondjuk, nem szavaz a dologról, mint valami intézmény. Mindezzel nagyon sokat segít a pályán szorult helyzetbe került társnak. A döntési helyzetet tehát nem oldja meg, ám nagymértékben javítja a helyes döntéshozatal sanszait. A nagy pénzügyi kockázatok ezt szinte kikényszerítették. Ez nem lebecsülendő eredmény! Sőt, nagyon komoly előrelépés az intézményi döntés irányába. Ez még akkor is így van, ha azt látjuk, hogy a sport-csatornák stúdióiban az „agyonelemzett” helyzetről (mondjuk egy kezezés, lesállás, vagy lökés a 16-oson belül, stb.) a meghívott szakértők hada mind mást és mást mond, és evvel jó csemegét kínál a sokszor tanácstalan és általában saját (külön) véleménnyel rendelkező TV-nézők millióinak. Tehát ez az új intézmény, a VAR, remek vitaalkalmat és ezzel új, minőségi szórakozást is kínál! A video-bíró ugyan nem az a műfaj, mint a Hawk Eye, vagyis a sólyomszem a teniszben, mert ott, ha a játékosok élnek a lehetőséggel, és kérik a visszajátszást, tényleg nincs vita, sem mérlegelés: vagy kinn, vagy bent a labda (harmadik eset nincs). A videó-bíró esetében nem mindég egyértelmű a helyzet megítélése, de mégis, nagyon jó, hogy megszületett ez a lehetőség. A video-bíró nem ember. Intézmény. Ő sem tévedhetetlen. És rajta is van mit javítani. Ezért is szerethetjük.