Az Erdélyi Havasokba látogató turistacsoport vezetője mondta: Hölgyeim és uraim, ha szerencsénk lesz, akkor találkozunk a medvével, viszont ha nagy szerencsénk lesz, akkor nem. Nos, az, hogy mekkora szerencsénk lesz, azt a medve dönti el.

Mesélem kolléganőmnek – aki nyugdíját döntéstan tanításával kereste meg – hogy a közgazdasági Nobel emlékdíjas Daniel Kahneman „Gyors és lassú gondolkodás” című könyvében szerencse lényegéről ír. Elmeséli, hogy egy alkalommal a Nobel díjasokat arra kérték, mondják meg, melyik a kedvenc képletük. Ilyen olyan, bonyolultabbnál bonyolultabb elméletek kerültek a táblára. Kahneman ezt írta fel: „Tehetség plusz szerencse egyenlő siker. Tehetség plusz nagy szerencse egyenlő óriási siker”.

Kolléganőm rögvest elmesélte a saját történetét szerencséről. Egyszer egy ablakszigetelő érkezett hozzá. Szépen dolgozott, és közben elmesélte, hogy ez a szakmája, de nem a fő bevétele. Szerencsejátékokból él. Kolléganőmet is elkapta a vallomások hangulata, és bevallotta a fiatalembernek, hogy amikor meglát egy Casinot, csillapíthatatlan vágyat érez. A fiatalember hátrafordult, és csak annyit kérdezett: Van neked szerencséd? Nincs. – válaszolta a nyugdíjas döntéstan-tanár. Akkor ne menj be! – javasolta a döntéstant sohasem tanuló fiatalember.
Mindegy, hogy a medve vagy a dobókocka dönti el. Az én dolgom, hogy eldöntsem, várok-e a medvére vagy a dobókockára.